Én, ego, magam, nekem, saját, enyém, önmagam… nem, ez most nem az önzésről fog szólni. Inkább az önzésért. Hívhatjuk pl. öngondoskodásnak, úgy szebb.
A lényeg, hogy a nap végén végül magunk döntünk, és egyedül vállaljuk a felelősséget, csak mi visszük el a balhét.
Ha jól magunkba nézünk, a körülmények és személyek, akadályok, nehézségek ellenére sok minden azért olyan az életünkben, mert mi -tudatosan vagy nem- úgy alakítottuk.
A visszatekintés, számvetés jó, ha mindennapos folyamattá, önmonitorozássá válik.
Ez alatt nem az önmarcangolást, hibakeresést, bűntudatkeltést értem.
Helyette jó, ha élünk összes képességünkkel, tudásunkkal és vállaljuk a felelősséget sorsunkért, mely valójában lehetőség arra, hogy úgy éljünk, ahogy csak akarunk. A személyes felelősség vállalás nagy teher és hatalmas szabadság. A kulcs mindig nálunk van, bármelyik pillanatban úgy dönthetünk, hogy használjuk.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: